A valódi invazív faj: az ázsiai lódarázs (Vespa velutina)
Amikor Magyarországon és Európában invazív fajról beszélünk, a Vespa velutina nigrithorax alfajra gondolunk, melyet sárgalábú lódarázsnak is neveznek[1]. Ez a Délkelet-Ázsiából származó darázs 2004-ben, vélhetően egy cserépáru-szállítmánnyal érkezett Franciaországba, és azóta folyamatosan terjed a kontinensen[2]. Magyarországon az első, hivatalosan is megerősített példányait 2023 augusztusában azonosították[3]. A dolgozók testhossza 1,7-2,5 cm, tehát kisebb, mint az őshonos európai lódarázsé (Vespa crabro). Legfőbb megkülönböztető jegyei a sötét, szinte fekete teste, a potrohán látható egyetlen széles, narancssárga csík, valamint a jellegzetes, sárga lábvégei, mintha sárga zoknit viselne[4]. Fő veszélye, hogy a mézelő méhek (Apis mellifera) specializált ragadozója, így komoly ökológiai és gazdasági károkat okozhat a méhészetekben[5].
Tévhitek és a név-kavarodás: a japán óriás lódarázs (Vespa mandarinia)
A pánikot gyakran egy teljesen másik faj, a Vespa mandarinia, vagyis az ázsiai óriásdarázs körüli szenzációhajhász hírek okozzák. Ezt a fajt szokás japán lódarázs vagy japán óriás lódarázs néven is emlegetni. Fontos tisztázni: a Vespa mandarinia a világ legnagyobb darazsa, a királynők testhossza meghaladhatja az 5 cm-t is[6]. Jellegzetessége a hatalmas, narancssárga feje és a csíkos potroha. A legfontosabb különbség, hogy ez a faj Európában NEM HONOSODOTT MEG, és jelenléte nem is várható a közeljövőben[7]. Bár az interneten keringő, rémisztő képek és videók legtöbbször őt ábrázolják, a hazánkban felbukkant invazív faj nem azonos vele. A két faj összekeverése felesleges pánikhoz vezet.
Felismerés és a helyes teendők
Ha Ön egy gyanús darazsat észlel, elsőként próbálja meg nyugodtan, távolról megfigyelni. Az ázsiai lódarázs (V. velutina) sötét alapszíne és sárga "zoknija" a legárulkodóbb jel. Fészkeiket előszeretettel építik fák magas lombkoronájába, de városi környezetben épületek zugaiban is előfordulhatnak[1]. Gömbölyű vagy körte alakú fészkük bejárata általában oldalt található. Amennyiben úgy gondolja, hogy ázsiai lódarazsat vagy a fészkét találta meg, semmiképp ne próbálja meg egyedül eltávolítani! Az állatok a fészküket védve agresszívvé válhatnak. A legfontosabb teendő, hogy készítsen egy jó minőségű fényképet, és az észlelés helyszínének pontos megjelölésével jelentse be az illetékes szerveknél, például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (NÉBIH) vagy az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnél (OMME)[8].
Védekezési és megelőzési stratégiák
A védekezés legfontosabb eleme a monitorozás és a korai észlelés. A méhészetek környékén speciális, szelektív csapdák kihelyezésével lehet nyomon követni a faj terjedését. Ezek a csapdák vonzó csalétket (édes, erjedő folyadékot) tartalmaznak, és úgy vannak kialakítva, hogy a kisebb rovarok ki tudjanak menekülni belőlük. A fészkek felkutatása és szakszerű eltávolítása kulcsfontosságú a populáció kordában tartásához. A fészkek kezelése bonyolult és veszélyes feladat, amely speciális felszerelést és szakértelmet igényel. Bizonyos esetekben a szakemberek speciális rovarirtó készítményeket juttatnak közvetlenül a fészekbe. FONTOS: Bármilyen irtószer használata előtt minden esetben olvassa el és pontosan tartsa be a termék címkéjén található használati útmutatót és a biztonsági adatlap előírásait! A nem megfelelő használat veszélyes lehet az egészségre és a környezetre. A lakosság szerepe elsősorban a felelősségteljes bejelentésben rejlik, amellyel nagyban hozzájárulhat a szakemberek munkájához és a hazai méhállomány védelméhez.
Forrásjegyzék
- CABI. (2024). Vespa velutina (Asian hornet). In: Invasive Species Compendium. Elérhető: https://www.cabidigitallibrary.org/doi/full/10.1079/cabicompendium.109164
- Monceau, K., & Thiéry, D. (2017). Vespa velutina: current situation and perspectives. Apiculture. Elérhető: https://apiculture.com/files/29/Other-articles/952/Vespa-velutina--current-situation-and-perspectives.pdf
- Márta, T., & Vas, Z. (2023). First record of Vespa velutina Lepeletier, 1836 from Hungary (Hymenoptera: Vespidae). Folia entomologica hungarica, 84, 105-108. Idézi: velutina.hu. Elérhető: velutina.hu/en/
- Muséum National d'Histoire Naturelle [MNHN]. (n.d.). Vespa velutina Identification Information Sheet. Elérhető: https://sitesv2.anses.fr/en/system/files/private/Vespa%20velutina%20Identification%20Sheet%20MNHN_2.pdf
- Monceau, K., Bonnard, O., & Thiéry, D. (2014). Vespa velutina: a new invasive predator of honeybees in Europe. Journal of Pest Science, 87(1), 1–16. Elérhető: https://link.springer.com/article/10.1007/s10340-013-0537-3
- Wikipédia. (2024). Ázsiai óriás lódarázs. Elérhető: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ázsiai_óriás_lódarázs
- United States Department of Agriculture - Animal and Plant Health Inspection Service [USDA APHIS]. (n.d.). Yellow-Legged Hornet. Elérhető: https://www.aphis.usda.gov/plant-pests-diseases/yellow-legged-hornet (Megjegyzés: Ez az oldal is tisztázza, hogy a V. mandarinia és a V. velutina két külön faj, és az USA-ban is a V. velutina az újabb fenyegetés.)
- Országos Magyar Méhészeti Egyesület [OMME]. (2024). Ázsiai lódarázs észlelése – Segítsük együtt a védekezést! Elérhető: https://www.omme.hu/mehegeszsegugy/azsiai-lodarazs-eszlelese-----segitsuk-egyutt-a-vedekezest/
Mi a legfőbb különbség a Magyarországon megjelent ázsiai lódarázs és az őshonos európai lódarázs között?
A legfontosabb különbségek a méretben és a színezetben rejlenek. Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) dolgozóinak testhossza kb. 1,7-2,5 cm (a királynők elérhetik a 3,2 cm-t is), tehát jellemzően kisebb, mint az európai lódarázs. Alapszíne sötét, a potroha bársonyos sötétbarna, amin egyetlen széles, narancssárga csík látható. A legárulkodóbb jegye a sárga lábvége, mintha „sárga zoknit” viselne. Ezzel szemben a nálunk őshonos európai lódarázs (Vespa crabro) nagyobb (2,5-3,5 cm), alapszíne sárgás-vörösesbarna, és a potrohán több sárga csík van.
Veszélyesebb az ázsiai lódarázs csípése az emberre, mint a hazai darazsaké?
Nem, egyetlen csípés önmagában nem veszélyesebb. A mérgének erőssége hasonló az európai lódarázséhoz. A valódi veszélyt – mint minden társas darázsfajnál – a fészek megbolygatása jelenti. Ilyenkor tömegesen támadhatnak, és a sok csípés már életveszélyes lehet, különösen allergiások számára. Ha nem háborgatjuk őket, általában nem agresszívek az emberrel szemben.
Mit tegyek, ha ázsiai lódarázsnak tűnő rovart vagy fészket találok a kertemben?
A legfontosabb a biztonság és a bejelentés. Semmi esetre se próbálja meg egyedül eltávolítani a fészket vagy leütni a darazsat!
- Tartson biztonságos távolságot!
- Ha lehetséges, készítsen egy jó minőségű fényképet vagy videót a rovarról vagy a fészekről.
- Azonnal jelentse be az észlelést a pontos helyszín megjelölésével az illetékes szerveknél, például a NÉBIH vagy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület felé.
A szakemberek gondoskodnak a fészek szakszerű és biztonságos eltávolításáról.
Hogyan védekezhetek házilag az ázsiai lódarázs ellen anélkül, hogy más rovarokban kárt tennék?
A lakossági védekezés kulcsa a megelőzés és a monitorozás. A legcélravezetőbbek a szelektív csalétkes csapdák. Ezeket kifejezetten úgy tervezték, hogy a lódarazsakat befogják, de a kisebb méretű rovarok (pl. méhek) ki tudjanak menekülni belőlük. Édes, erjedő folyadékkal (pl. sör, cukorszirup, fehérbor keveréke) lehet őket vonzóvá tenni. Kerülje az általános rovarirtó szerek kipermetezését a kertben, mert az a hasznos beporzókat is elpusztítja. A fészkek felkutatását és irtását mindig bízza szakemberre!
Tényleg a 'gyilkos lódarázs' (ázsiai óriás lódarázs) jelent meg Magyarországon?
Nem. Ez egy gyakori tévhit, amit a sajtó is sokszor felerősít. A hírhedt 'gyilkos lódarázs' egy másik faj, a Vespa mandarinia (ázsiai óriás lódarázs), amely a világ legnagyobb darazsa és Európában NEM honosodott meg. A Magyarországon észlelt invazív faj az ázsiai lódarázs (Vespa velutina), amely jóval kisebb, és bár a méhekre komoly veszélyt jelent, az emberre nem veszélyesebb, mint a hazai lódarázs.
